2009. október 22.
A Bonnban élő Jarabek János története nem hétköznapi história, ha az 1956-os forradalmat idézzük. Egyike annak a kétszázezer magyarnak, aki elhagyta az országot. De a kérdés a hogyanon van. Kiszökése alighanem a legendák sorába tartozik. Példája elgondolkoztat: egyszer meg kellene írni – ha még megírható – azoknak az embereknek a történetét, akik különleges módon léptek szabad földre. Hiába, az élet szeretete nagyobb a veszélyérzetnél. Különösen, ha az ember még fiatal.
Teljes cikk »
|
2009. október 22.
Számos olyan epizódot ismerünk a történelemből, amelyek többet elárulnak az utókornak a múltról, mint a folyamatokat elemző ezernyi könyv. A párizsi Bastille vagy a berlini fal lerombolását, a mi históriánkban az 1948. március 15-i nyomdafoglalást vagy a Sztálin-szobor ledöntését 1956-ban már az iskolás gyerekek is tudják. Mindegyik esemény az önkényuralom elleni népfelkelés nyitánya volt.
Teljes cikk »
|
2009. október 22.
Teljes cikk »
|
2007. október 22.
Wittner Máriával, a forradalom szabadságharcosával, a megtorlás elszenvedőjével beszélgettünk 1956 évfordulóján akkori és mai eseményekről. Ellentétben Gyurcsány Ferenccel, állítólagos példaképe, Nagy Imre október 23-án nem lövetett a tüntető tömegre – mondja az egykori halálraítélt.
Teljes cikk »
|
2007. október 22.
Teljes cikk »
|
2007. október 22.
Holnap lesz az egyéves évfordulója a „véres hétfőnek”. A napnak, amelyen sokan az ’56-os forradalomra szerettek volna emlékezni. De nem hagyták. Szükségszerű volt-e mindaz, ami történt, vagy előre megtervezett provokációk sorozata vezetett a rendszerváltás óta eltelt időszak legbrutálisabb rendőrségi fellépéséhez, a kilőtt szemekhez? A választ ma sem tudjuk, legfeljebb sejtjük. A rendőrség felső vezetését azóta menesztették, azonban egyvalaki mind a mai napig a helyén maradt: a rendőrség irányításáért felelős kormány feje. Az a Gyurcsány Ferenc, akinek balatonőszödi trágár hazugságbeszéde az utcai eseményeket előidézte.
Teljes cikk »
|
2007. október 22.
Az MSZP képtelen tisztázni viszonyát a szovjet rendszerrel, ezen belül az ország 1945-ös megszállásával, az 1956-os forradalom vérbefojtásával. Ennek köszönhető, hogy időről időre napvilágot látnak olyan kijelentések, amelyek az állampárti hagyományokhoz hűen ellenforradalomként állítják be a szabadságharcot. A párt vezetése sosem határolódik el ezektől a szélsőséges megnyilvánulásoktól, ezzel elősegíti a rendszervisszaváltást.
Teljes cikk »
|
2007. október 22.
Előkészületek a Sztálin-szobor ledöntésére
Teljes cikk »
|
2007. október 22.
Regényes történet 1956 forradalmi napjairól. Egy fénykép, amely azokra a napokra emlékeztet, amikor a budapesti utcákon egy kicsiny nép vívta harcát, és a világ a csodáról beszélt. Egy fénykép, amely Róma egyik lakásának valamelyik bútordarabjából került elő, hogy a fotó elkészülte után ötvenegy évvel összehozzon egy magyar szobrászt és egy olasz újságírót.
Teljes cikk »
|
2007. október 22.
Teljes cikk »
|