2005. augusztus 18.
Az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkára volt. Szervezte a tüntetéseket, a sztrájkokat, tartotta a kapcsolatot a környékbeli munkástanácsokkal. 1956. november 14-én le akarták tartóztatni, de egy falubeli rendőr értesítette erről. Nagy Alajos több napos bujkálás után december 4-én átlépte a magyar–osztrák határt. Évtizedekig Németországban élt, előbb színházi rendezőként, majd gyógyszerkutatóként dolgozott.
Teljes cikk »
|
2005. január 19.
Huszonöt évesen csapódott a Corvin köziekhez. Mint golyószórós végig harcolta a forradalmat, meg is sebesült. Tizenegy év börtön büntetésre ítélte a Tutsek-féle bírói tanács. „Melós voltam, melós maradtam, melósként mentem nyugdíjba” – összegezte nemes egyszerűséggel Rusz Károly az életét. Jelenleg Mátyásföldön, a volt szovjet laktanya egyik épületében él tizenhét négyzetméteren, magányosan. De még ezt a lehetőséget is csodálatosnak tartja.
Teljes cikk »
|
2004. november 24.
A fővárosi kerületek közül Kispest is kivette részét a forradalomból. Jancsovics János fegyverrel a kezében harcolt, emiatt tizenhat évet ült. Kató, a felesége, akit szabadulása után ismert meg, hűséges társa, együtt élnek egy kis házban a Wekerle-telepen. Bár a hosszú évekig tartó börtön alapvetően megváltoztatta életét, Jancsovics János nem bánta meg, hogy fegyvert fogott.
Teljes cikk »
|
2004. június 22.
Vecsésen marhavagonokba tereltek bennünket. Nem tudtuk, hová indul a vonat - vall '56-os emlékeiről, Szovjetunióba hurcolásáról Vándor Béla. A fiút, aki tizenöt évesen benzines palackokat dobált a szovjet tankokra, és átesett az ávósok kegyetlen vallatásán, Ungvárra vitték - többedmagával.
Teljes cikk »
|
2004. május 9.
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága katonai szervezete beszélgetésre invitált. Szükségesnek érezték bizonyos harci cselekmények tisztázását, mivel az ’56 arcai sorozatban megjelent, Józsa Miklóssal készített interjú megállapításai esetenként megkérdőjelezhetők.
Teljes cikk »
|
2004. április 12.
Hasznos Miklós 1947-ben a Demokrata Néppárt ifjúsági aktivistája volt, majd 1989 után a Kereszténydemokrata Néppárt főügyésze, alelnöke, nyolc évig országgyűlési képviselője. A Munkaszolgálatosok Szervezete elnökének meghatározó élménye 1956, a forradalom és szabadságharc. Nem fegyverrel harcolt, hanem mint munkástanácsi tag vállalt részt az ellenállásban.
Teljes cikk »
|
2004. március 23.
A szovjet csapatok 1956. november 4-e hajnalán általános támadást indítottak Magyarország ellen. Előző este Tökölön a KGB letartóztatta a hivatalos kormányküldöttséget, Maléter Pál honvédelmi miniszterrel együtt. Maléter ötvenhatos szerepéről sokféle vélemény látott napvilágot. A Józsa Miklós nyugalmazott alezredessel folytatott beszélgetés egy újabb megvilágításba helyezi a hivatásos katonák forradalom mellé állásának körülményeit.
Teljes cikk »
|
2004. január 18.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a forradalom a főváros szívében zajlott. Azonban ha a peremkerületek – Kispest, Újpest, Óbuda, Csepel, Rákosszentmihály és említhetném a többi külső kerületet – nem szervezik meg a forradalmi bizottságaikat, fegyveres csoportjaikat, akkor hamarabb elesett volna a szovjet túlerő elleni harcban a Corvin köz, a Práter utca, a Tűzoltó utca, a Baross tér, a Széna tér, a Móricz Zsigmond körtér.
Teljes cikk »
|
2003. december 15.
Az emigráció létét, szerepét Magyarországon különféleképpen értékelik. Negyven év diktatúra alatt sikerült elhitetni, hogy akik elhagyták a hazájukat, azok egyszerűen disszidens hazaárulók, nem érdemlik meg az óhaza megbecsülését. Ennél azonban sokkal bonyolultabb a helyzet.
Teljes cikk »
|
2003. november 12.
Az 1956-os magyar forradalomban nagyon sok nő harcolt, mások viszont, szintén nagyon sokan – konyhalányként, szakácsnőként, szanitécként, orvosként – a legnagyobb tűzharc közepette is ellátták a harcolókat. Sőt vállalták az egyik akkor legveszélyesebb feladatot, a plakátragasztást is. Réczi Ilona 1956-ban tizennyolc éves volt, fiús alkata, a svájci sapka alá gyűrt haja miatt kapta a Pityu becenevet. A forradalom alatt fegyvert szállított és az ellenállásra buzdító plakátokat ragasztott. 1956 vérbefojtása után keresték Réczi Ilonát, hogy megbüntethessék, emiatt Nyugatra szökött. Először Kanadában talált magának otthont, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol férjével, Bánkuty Gézával él, a többszörös magyar bajnok motorossal, aki ötvenhatban a Széna téren harcolt. Pityu úgy érzi, hogy keveset tett, de büszke, hogy részese lehetett e sorsfordító időnek.
Teljes cikk »
|
Lap teteje |
Impresszum |
Médiaajánlat |
Adatvédelem |
Oldaltérkép
.jpg)
