„Ugyanaz a mozgalom már négyszer vitte csődbe hazánkat” + Képek Be sem jegyezhették volna az MSZP-t? 2010. február 2. 07:30
Joó István Hajdan az MSZP egyszerre akart vagyonátmentő MSZMP-jogutód, illetve teljesen új párt lenni – jelentette ki az MNO-nak Vejkey Imre alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) jogi szakbizottságának elnöke. Vejkey az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjaként keveredett vitába testületi kollégáival; ezt követő kutatásai nyomán észlelte, hogy az egyesülési jogról szóló törvény ismeretében aggályos a szocialista párt 1989-es alapítása, ami fölveti a kérdést, jogi értelemben legitim-e a jelenlegi kormányerő.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Eredeti tárgyán jóval túlmutat az a múlt héten lezajlott vita, amely az Országos Választási Bizottságon belül folyt, és a Legfelsőbb Bíróság pénteki végzésével zárult. Mondhatni, darázsfészekbe nyúlt Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt jogi szakbizottságának elnöke, OVB-tag a szakmai észrevételeivel. A testület január 25-én öt társadalmi szervezet – köztük a Magyar Szocialista Párt – jelölőszervezeti kérelmével foglalkozott, tekintettel a tavaszi országgyűlési választásokra. Vejkey Imre megállapította: az MSZP által csatolt dokmentumok között a fővárosi bírósági kivonat hiányos, mert abból hiányzik az adott társadalmi szervezet célja szerinti besorolása. Márpedig ez elengedhetetlen a jelölőszervezeti nyilvántartásba vételhez a választási eljárásról szóló törvény alapján. A KDNP-s küldött arról is beszámolt az ülésen: a bírósági kivonatból ki kellett volna derülnie, kinyilvánítja-e alapszabályában az MSZP, hogy aláveti magát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvénynek.
Vejkey indítványozta, hogy amíg ezek az OVB számára nem megállapíthatóak, az MSZP nyilvántartásba vételének eljárását függesszék fel.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országos Választási Iroda (OVI) ugyanerre tekintettel kért hiánypótlást a Fővárosi Bíróságtól. Vejkey kormánypárti kollégáinak heves ellenvéleménye azon az érven alapult, hogy 21 éve minden választáson fölvették a jelölőszervezetek közé a szocialista pártot, amelynek párt voltát egyébként is alátámasztja az, hogy a nevében is ott van ez a szó. Végül az OVB többsége nem kívánta bevárni a bíróság OVI-tól kért hiánypótlását, és 7:2 arányban döntött az MSZP nyilvántartásba vételéről. Mivel a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) több felülvizsgálati kérelem is érkezett, az LB foglalkozott a kérdéssel, majd január 28-án meghozta végzését. Ez helybenhagyta az OVB így jogerőre emelkedő többségi döntését a szocialisták jelölőszervezetté válásáról. Formai jellegű indoklása szerint nem kétséges, hogy az MSZP párt, és nincs jelentősége, hogy kitöltetlen maradt a fővárosi bírósági kivonat azon része, amely a cél szerinti besorolásra vonatkozik.
„Elfogadom, hogy az LB végzése után nincs jogorvoslati lehetőség, de azt vallom: a végzés ellen súlyos jogi aggályok merülnek fel; 21 év óta ugyanazon hiányos fővárosi bírósági anyag alapján történik az MSZP választási indításának engedélyezése” – jelentette ki a KDNP-s OVB-tag.
Vejkey hozzátette: a konkrét ügy tanulmányozása során kutatásokat végzett azt illetően, hogyan lett az MSZMP-ből MSZP, és mindeddig homályban maradt tényekre bukkant. A kereszténydemokrata küldött felidézte: az egyesülési jogról szóló, 1989. január 24-én hatályba lépett törvény előírja: a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétellel jönnek létre. A már meglévő ilyen szervezeteknek (pártok, egyesületek, szakszervezetek stb.) 1989. december 31-ig kell kérniük a nyilvántartásba vételüket. Ha ezt nem teszik meg – így a törvény –, akkor az adott társadalmi szervezet megszűntnek tekintendő.
„Bizony, a Magyar Szocialista Munkáspárt ilyen nyilvántartásba vételére nem került sor” – világított rá Vejkey.
„Ehelyett 1989. október 6-9. között kongresszust hívtak össze, ennek során átalakították a pártot, nevét Magyar Szocialista Pártra változtatva. A kongresszus után megvárták az 1989. október 20-án beiktatott párttörvényt, s ez alapján kérték az új nevű párt nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróságon. Vagyis az MSZP egy megszűntnek tekinthető szervezetre alapított jogutódlást, méghozzá leplezetten. Ugyanis egyszerre akart jogutód és nem jogutód lenni. Az alkotmányjogász mindebből az alábbi következtetéseket vonta le: az MSZMP – MSZP néven – ezzel a megtévesztő húzással többmilliárdnyi egypárti vagyont tudott megtartani, ugyanakkor új pártként tudott megjelenni a bíróság és a közvélemény előtt anélkül, hogy a régi szervezetet feloszlatta volna!
Vejkey rámutatott: ha az MSZMP 1989. október 7. előtt nyilvántartásba vétette volna magát, akkor azzal törvényesen alakult volna át, s jogi személyisége a nyilvántartásba vétel időpontjában – azaz 1989. november 21-én – jött volna létre. Ebben az esetben viszont nem lehetett volna leplezni a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt, hogy valójában jogutódlásról van szó. Holott a Fővárosi Bírósághoz éppen ilyen értelmű kérelmet nyújtottak be a nyilvántartásba vételkor. Ráadásul ha a közvélemény előtt bebizonyosodik a jogutódlás – érvelt Vejkey Imre –, akkor világossá válik, hogy az MSZP valóságos megalakulási dátuma 1956. november 1., amikor is a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) hattagú elnöksége feloszlatta az előbbi pártot és MSZMP néven új párot alapított.
Fotók: Hegedűs Márta/Magyar Nemzet
Végül a KDNP-s szakpolitikus egy immár nem jogelméleti konklúzióhoz is eljutott. Eszerint ha azt vesszük, hogy az MSZMP 1959. novemberi kongresszusi határozatában történelmi jogfolytonosságot mondott ki az MDP-vel, sőt az adott kongresszusának számozását is az MDP kongresszusaihoz igazította, világos, hogy mozgalmi értelemben 1948. június 12-ig, a kommunisták és a szociáldemokraták egyesüléséig, sőt 1919-ig visszavezethetnék a mai szocialista pártot. Velkey erre alapozva állapította meg: ugyanaz a mozgalom szűk egy évszázad alatt már négyszer is csődbe vitte hazánkat. Először 1919-ben, majd 1956-ban, 1989-ben, végül – és remélhetően utoljára – 2009-ben...
Lap teteje |
Impresszum |
Médiaajánlat |
Adatvédelem |
Oldaltérkép
.jpg)
.jpg)
