Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Hozzáadás a kedvencekhez Beállít kezdőlapnak
Sport
Tettlegességig fajuló vita és létszámleépítés
Északi helyett győri derű
Kiss bearanyozta a magyar nagydíjat
Orosz hódítók
Megelőzte a Real Madrid a Barcelonát
Belföld
Visszaélések a csereháti iskolákban
A bősi javaslat miatt mondatnák le
Kövér: Nincs vesztegetni való idő
Csetepaté
Provokáció lenne a kitöltetlen cédula?
Külföld
Megvásárolt hozzáférés
Napi sajtószemle
Megosztó versengés
Kér vagy követel Madrid Caracastól?
Röviden
Gazdaság
Milliárdokat vesz el az APEH?
Nem eladók a balatoni tógazdaságok
Sokat adnak a Telkes-cégek véleményéért
Jogtalan üzlet a joggal
Lázadás a kontár és elvtársi tanácsadók ellen
Kultúra
Tragédia újrahasznosítva
Üres, de mégis puccparádé
Száz év azonosság, száz év változás
Nemzeti jelképek Pápa térségéből
Építkezés és digitális fotótechnika
Gazdaság
Felhígult a nagy szigorúság
A pénzintézetek lobbitörekvései nyomták rá a bélyegüket az új szabályokra
2009. december 15. 00:00

 
Munkatársunktól
Szerteágazó pénzügyi salátatörvényről szavazott az Országgyűlés. A bankokra vonatkozó új szabályozás helyenként szigorításokat tartalmaz, így áron alul jövőre nem adhatják el a pénzintézetek az árverezésre kerülő lakásokat, több ponton azonban kibúvókat hagy a fogyasztók terhére. A törvényen ott a banklobbi keze nyoma, így a nadrágszíjon jövőre sem kell húzni a pénzintézeteknek.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Zárószavazást tartott tegnap a parlament a bankokra vonatkozó több törvényjavaslattal kapcsolatban. Az új szabályozás számos ponton hoz változást az eddigi gyakorlatban, a korábban ígért szigor azonban jól láthatóan felpuhult. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy amennyiben az adós nem tudja fizetni az általa lakott ingatlanjára felvett hitelt, akkor a bank nem adhatja el a forgalmi érték 70 százaléka alatt az ingatlant. A januártól érvényes passzus nemcsak a jövőben kötendő, hanem a már hatályban lévő szerződésekre is vonatkozik.
Módosulnak az előtörlesztés szabályai is. Az adósok ezentúl minden esetben kérhetnek részleges vagy teljes előtörlesztést a bankjuktól, az előtörlesztési díj pedig nem haladhatja meg a törlesztett összeg három százalékát. A most elfogadott javaslat a pénzintézeteknek kedvez, hiszen az eredeti indítványban az előtörlesztési díjat még másfél százalékban maximálták, s ezt a szintet tornázta fel a banklobbi a kétszeresére.
A teljes hiteldíjmutató (thm) esetében szintén változások lesznek, ám a kezdeti szigor itt is a múlté. A bank egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek csak egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek thm-je meghaladja a hatvanöt százalékot. Az egyszeri, maximum 250 ezer forintos kölcsönnél – a korábbi elképzelésekkel szemben – nincs kamatplafon. A szabályozás érdemi változást nem hoz, mivel egy ember több cégtől is felvehet gyorskölcsönt, s egy háztartásból többen is lehetnek egyszerre az adósai ugyanannak a pénzintézetnek. Az új törvény szerint ezentúl feltűnően kell szerepeltetni a reklámban szereplő kölcsön thm-értékét, s azt is kiemelten kell szerepeltetni, ha a hitelhez járulékos szolgáltatás, például biztosítás kapcsolódik. A változások között szerepel, hogy a fogyasztónak a jövőben könnyebb lesz elállnia a hitelszerződéstől.
A parlament elfogadta azt a javaslatot is, amely maximálja a bankkártyás vásárláskor használt bankközi jutalék szintjét. A végszavazás előtti órákban két módosító indítvány is érkezett a javaslathoz. Az egyiket Horn Gábor adta be, mondván, belátta, hogy az eredeti indítványában szereplő díjkorlát túl alacsony volt. A másik módosítót Veres János és Kovács Tibor szocialista képviselők jegyezték, ők a vállalkozásokra terhelendő díjak esetében kértek változtatást. A MasterCard még a szavazás előtt sajtóközleményt adott ki, amelyben leszögezte: a korlátozás nem szolgálja sem a kártyabirtokosok, sem a kereskedők érdekeit, mivel nem ösztönzi az elektronikus fizetés térnyerését. A jutalék korlátozása a cég szerint visszavetheti a bankkártyahasználatot, és újra a készpénzes fizetés felé terelhet, segítve ezzel a szürkegazdaság fennmaradását.