Bajnai „közéleti karanténba” zárná a szélsőségeseket + Képriport 2009. december 9. 17:42
MNO
- KN Magyarország igazi arca nem egy gyűlölettől eltorzult arc, még ha nem is tud mindig mosolyogni – mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke a Magyar–zsidó együttélés – együtt a közös jövőért című konferencián szerdán Budapesten, a Parlamentben. Ugyanitt Bajnai Gordon arról beszélt, hogy „közéleti karanténba” kell zárni a szélsőségeseket.
Balog kiemelte: a második világháborúban a nemzeti közösségnek több százezer tagját elhurcolták Magyarországról, köztük Máramarosszigetről egy alig 15 éves fiút, Elie Wieselt is. A Nobel-békedíjas író most jött először hivatalosan Magyarországra 1945 óta, és a szimpózium díszvendége. „Abban bízunk, hogy szövetségesei lehetünk egymásnak” – hangsúlyozta. A magyar–zsidó együttélés jelenleg nem nélkülözi a vitákat, amelyeket „politikáról, kultúráról, nemzetről és pénzről folytatunk”, de ezek mellett „mi a gyógyító emlékezésben vagyunk érdekeltek”, és egy olyan Magyarországban, ahol hite, vallása, faji, kisebbségi mivolta miatt senkinek nem kell félni, mert mindenkit megvéd az állam, a közösség ereje – fogalmazott. Mi készek vagyunk újra és újra magunkba nézni, hogy azok, akik egykor „a nemzetiszocializmus foglyaivá lettek”, ma ne találjanak követőkre.
Az is kérdés azonban, hogy akik ma a magyarokat az antiszemitizmus vádjával illetik, tényleg az indulatok csillapításában érdekeltek-e – vetette fel. „Nem tűrjük, hogy ártatlan zsidó emberek szenvedéseit felhasználva országunk többi súlyos bajának megvitatása helyett bennünket arra kényszerítsenek, hogy hamis vádak elleni védekezésre vesztegessük erőinket” – mondta ehhez kapcsolódóan. Balog Zoltán arra emlékeztetett, hogy a vészkorszakban számos magyar mentette az üldözötteket, a zsidókat, az embermentők emlékére pedig zöldellnek a jeruzsálemi Jad Vasem intézet által ültetett fák – tette hozzá.
„Ha azt akarjuk, hogy a megértés növekedjen a holokauszt tragédiája iránt, akkor legfontosabb feladatunk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása és megőrzése ma itt, közöttünk, mindenkivel szemben”. Auschwitzra és az azóta eltelt sok borzalomra a felnövekvő nemzedék akkor tud valóságos megrendüléssel odafigyelni, ha megismerve a tényeket felteheti a kérdést: a tiszteletet miért tagadták meg akkor tőlük, miközben ők is olyan emberek voltak, mint bárki más – mondta. A bűn megvallása és a bocsánatkérés nem a gyengeség jele, hanem az újra megtalált emberi méltóságé. A bocsánatkérés által nem gyengébbek, hanem erősebbek leszünk. A megbocsátás sem a gyengeség jele, hanem azt bizonyítja, hogy az áldozat visszakapta emberi méltóságát. Mindannyiunknak szüksége van mind a megbocsátásra, mind a bocsánatkérésre – hangoztatta.
„Közéleti karantén”
Ugyanitt Bajnai Gordon a bal- és a jobboldal összefogását szorgalmazta a Magyarországon megjelenő szélsőjobboldali veszély ellen. A kormányfő a meghívott egyházi vezetők és politikusok előtt azt mondta, nem azt kell nézni, hogy a múltban ki mit hibázott, hanem azt, hogy most és a jövőben kiben bízhatunk. Bajnai Gordon azt hangoztatta: minden lehetséges és alkotmányos eszközzel azért kell küzdeni, hogy a szélsőségesek ne jelenthessenek veszélyt senkire. A miniszterelnök szerint ez azonban nem kizárólag a kormány, hanem valamennyi politikus és polgár felelőssége, aki őszintén hisz a demokratikus értékekben, a köztársaság eszményeiben. A kormányfő szerint „közéleti karanténba” kell zárni a szélsőségeseket, de ebbe a karanténba nem szabad önkényesen beterelni azokat, akik eltérő politikai elveket vallanak.
Lap teteje |
Impresszum |
Médiaajánlat |
Adatvédelem |
Oldaltérkép
.jpg)
.jpg)
