Az új polgári törvénykönyv csak 2011 januárjában lép hatályba + Képriport Fidesz: továbbra is veszélyben lesz az egészségügyi ellátás 2009. december 7. 18:44
MNO
- BL Az egészségügy aktuális problémái mellett a fogyatékkal élők jövő évi támogatásának mértékéről is vitáztak a képviselők hétfőn a parlamentben. Szóba került az erdők magánkézbe kerülésének veszélye is, valamint néhány botrányos üzleti ügy. A kormány eredeti tervével ellentétben nem jövő év május 1-jén, hanem 2011. január 1-jén lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentős része.
Tállai András (Fidesz) az áfatörvény értelmezéséhez kért segítséget. Egy szolgáltatásról szóló közbeszerzési eljárás során az egyik pályázó 20, illetve 25 százalékkal, míg a másik, trükkösen értelmezve a törvényt, 5 százalékkal adta meg ajánlatát, s utóbbi nyert. Elfogadható, hogy valaki a saját maga számára kedvezően értelmezi a törvényt, s így nyertes lehet? – kérdezte. Így az az üzenet, hogy aki a törvényt tisztességesen értelmezi, az veszít.
Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt mondta, mérlegelni kell, hogy az adott hatósági ügyben mi a megoldás. Az áfatörvény egységesen mindenkire nézve kötelező, s egységesen kell értelmezni, a jogszabály világos – szögezte le. Kiszerveznék az erdőket?
Medgyasszay László (KDNP) az erdők magánkézbe kerüléséről kérdezte a pénzügyminisztert. Arról szólnak a hírek, hogy a vagyongazdálkodási tanács a soproni tanulmányi erdőgazdaság nemzeti portfólióból való kikerülését készíti elő. Egy ilyen döntés – mint precedens – maga után vonhatja a többi erdő állami tulajdonból való kiszervezését – jegyezte meg.
Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt válaszolta, az állami tulajdonban nem terveznek változást. Az erdőtulajdon a magyar nemzet nagyon fontos tulajdonát képezi. A 22 társaság – amely az erdőkezelést végzi – 100 százalékban állami tulajdonú, és ezek gondosan járnak el feladatuk teljesítésében – jelentette ki, s ebben egyetértett a kereszténydemokrata politikussal. Az, hogy egy erdőgazdaság milyen terveket készít, azonban az ő kompetenciájába tartozik – mondta. 9 milliárddal kevesebbet kapnak a fogyatékosok?
Bernáth Ildikó (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány azzal, hogy mintegy 9 milliárddal csökkenti a fogyatékosok foglalkoztatásához nyújtott támogatást, mintegy 10 ezer, fogyatékkal élőt küld az utcára. Olyanok veszítik el munkájukat, akik egyébként is kiszolgáltatott helyzetben vannak fogyatékosságuk miatt. Ők azok, akiknek foglalkoztatását minden eszközzel támogatni kellene – jegyezte meg. Mi indokolja ezt a brutális csökkentést, kinek jó ez a döntés? Miért emelik a munkanélküliek számát? – kérdezte.
Korózs Lajos szociális államtitkár válaszában közölte: nem hozott olyan döntést a kormány, hogy tízezrével kerüljenek utcára az emberek. A fogyatékosügyi tanáccsal folytatott tárgyalás eredményeképpen az akkreditált foglalkoztatóknál dolgozók az ideivel azonos támogatást kapnak majd – mondta. A 2010-es évre az intézményi foglalkoztatási keretet a munkaerő-piaci alapból plusz 2 milliárddal kiegészítik. Mi lesz az egészségüggyel?
Puskás Tivadar (KDNP) arról beszélt, hogy gyászos az orvoskar és az egészségügyi szakdolgozók helyzete. Olyan emberközpontú egészségpolitika kell, amely egységes rendszerben kezeli a gyógyítást és az egészségmegőrzést, a megelőzést – szögezte le, s egyben orvosi életpályamodellt szorgalmazott. Az idei év válságot hozott, s a költségvetés számai a válság mélyítését idézik elő – mondta. Külön kitért a háziorvosok kártyapénze rendezésének szükségességére is.
Székely Tamás egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a tervezetthez képest a büdzsé 38 milliárdos többletet tartalmaz az egészségügyre. 2002-höz képest a kártyapénz 50 százalékkal nőtt – jegyezte meg.
Horváth István (Fidesz) arról beszélt, hogy nincs megfelelő mennyiségű oltóanyag az új influenza ellen. Az egészségügy más területein is komoly gondok lesznek – jelentette ki. Kiemelte azt is: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által készített rendelettervezet jelentősen megkurtítja a gyógyászati segédeszközök támogatását.
Székely Tamás egészségügyi miniszter azt válaszolta: nem az a probléma, hogy nincs elegendő oltóanyag, hanem az, hogy a lakosság egy része, felelőtlen politikusok kijelentései miatt, nem akarja beoltatni magát. Az OEP-nek semmiféle jogalkotási joga nincsen, ha anyagot küld ki, az még nem jelenti azt, hogy jogszabály lesz belőle – jelentette ki. Felvásárlási botrány Békésben
Erdős Norbert (Fidesz) felvásárlási botrányról beszélt Békésben. Elmondta, hogy az Oberon Group Kft. kukorica és napraforgó szárítását és tárolását vállalta kedvező áron. A gazdák által beszállított áru ellenértékét viszont a cég nem fizeti ki – tette hozzá. A kft. 100 millió forintnál is nagyobb értékben tartozik a gazdáknak – emelte ki.
Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár közölte: a kft. ellen bűntetőeljárás folyik. Szélhámosok, csalók mindig lesznek, a nyomozó hatóságok azonban mindent megtesznek azért, hogy a károsultak megkapják a pénzüket – jelentette ki.
Csak 2011-től lép hatályba az új Ptk.
A kormány eredeti tervével ellentétben nem jövő év május 1-jén, hanem 2011. január 1-jén lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentős része. Az Országgyűlés ezt a módosító indítványt hétfőn 197 igen, 152 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett fogadta el, ezt a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről (Ptké.) szóló jogszabályhoz benyújtott módosító javaslatot a kormány is támogatta.
A kabinet eredeti terve az volt, hogy jövő év május 1-jén lépjen hatályba a Ptk. jelentős része, de az elfogadott módosítások értelmében ekkor csak a Ptk. első és második könyve lép életbe, ám a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik – a felkészüléshez biztosítandó megfelelő idő miatt – csak 2011. január 1-jén. A Ptké. zárószavazását a tervek szerint december 14-én tartja a Ház.
Az új polgári törvénykönyvet november 9-én fogadta el ismét az Országgyűlés, miután Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azt a Háznak. Az államfő álláspontjával összhangban több ponton is változtattak az eredeti javaslaton. Változott például az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott, és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet –, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot. Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.
Lap teteje |
Impresszum |
Médiaajánlat |
Adatvédelem |
Oldaltérkép
.jpg)
