Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Hozzáadás a kedvencekhez Beállít kezdőlapnak
Sport
Házigazdaként Kanada mindent besöpört
Nagy elődök nyomában
Kanada aranyozott juharlevele
Pakson a sárba ragadt a nyitány
Röviden
Belföld
Molnárnak ajánlják, forduljon orvoshoz
Vásároljunk magyar terméket!
Röviden
Romák verték a Szent Imre diákjait
Újabb százmillió a PC-körnek
Külföld
Régiós összetartás
Vándorló román honatyák
Brit túlsúlytól tart az unióban Berlin
Stoiber dicshimnusza
Az EU kegyeit keresi Janukovics
Gazdaság
Röviden
Tanácsokért havi harmincmilliós fix
Büdzsé csak papíron
Benedek visszatámad
Hiénák a magyar sertéshúspiacon
Kultúra
Röviden
A metafizikai költészet fordulata
Ritka könyvek kedvezménnyel a székházban
Opera a tragédia ördögi oldaláról
Szerződést bontanak
Folyóirat
Önismeret és értékorientáció
2009. december 5. 00:00

 
Pósa Zoltán
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
A Magyar Napló, a Magyar Írószövetség éppen húszéves lapja következetesen teljesíti a folyóirat forma feltételeit. Havonta jelenik meg, elsősorban a jelenkori magyar irodalomról szól, eleget tesz a korszerűség követelményének. Ugyanakkor tiszteli a hagyományos értékeket, versek, novellák és valódi, irodalomelmélettel és irodalomtörténettel is foglalkozó tanulmányok szerepelnek benne a máshol unásig túltengő esszék és visszaemlékezések helyett. S bár mindegyik számnak létezik búvópatakforma gondolati vezérfonala, nem válik túl közvetlen módon tematikussá.
A burkolt vezérfonal a novemberi számban a nemzeti önismeret és az értékközpontú szemlélet. A nyitott műhely mostani szereplője a Kilencek költőcsoport magát még most is agyonhallgatottnak érző költője, Konczek József arról vall Ködöböcz Gábor irodalomtörténész értő kérdéseire válaszolva, hogy a túlságosan következetes embert még a saját barátai is nehéz természetűnek tartják. Konczek vállalt nemzeti elkötelezettségéhez kapcsolódik Bíró Gergely fiatal író tanulmánya Tömörkény Istvánról. A folyamatosságot biztosítja egy másik fiatal prózaíró szintén kiváló tanulmánya, A nemzeti önismeret a magyar költészetben, amelyben Ady Endrét, a hagyományközeliség paradigmamegújítását, József Attila és Nagy László bartóki szintézisét, Juhász Ferenc mindenségfaggatását foglalja imponáló elméleti keretbe. A két fiatal tanulmányának gondolatmenetét mintegy kiegészíti Oláh János, a beérkezett költő, aki a népi-nemzeti irodalom hagyományainak továbbéléséről ír, kendőzetlen őszinteséggel föltárva a mai média- és az irodalomkritika egyoldalúságának felelősségét.
A hosszú agyonhallgatás negatívan hat az olvasókra, pedig az erkölcs, a nemzeti és a társadalmi problémák iránt fogékony művek jelenléte az irodalom létkérdése. A megoldás esélyeiről meditál L. Simon László a Márai-programról szóló vezércikkében. Az utánpótlás is adott, erről vall Alföldy Jenő tanulmánya a Pályatükrök – Húsz portré fiatal alkotókról című kötetről. E könyvben, amelyet Ekler Andrea és Erős Kinga szerkesztett, húsz fiatal alkotóról vallanak fiatal kritikusok. Vári Fábián László a nemzeti irodalom nagy veszteségéről számol be Stumpf Benedek Andrást, a kárpátaljai literatúra jelesét búcsúztatván. E számban többek között Konczek József, Döbrentei Kornél, Barna T. Attila, Kovács István, Kiss Benedek, Szenti Ernő, Zalán Tibor, Petőcz András versei és Jakab-Köves Gyopárka novellája olvasható, illusztrálván: él és virul a mai magyar irodalom.
(Magyar Napló, 2009. nov.)