|
|
|
|
|
|
|
|
Film
|
Szorítókötés, emberszó Berecz András december 5-ről, a csuvasokról és a rokondicséret megtartó erejéről 2009. december 5. 00:00 A napokban jelent meg Berecz András Sördal című lemeze, amely a népdalénekes-mesemondó 2001-ben megjelent csuvas műfordításainak, a Rokonok söre című kötetnek az anyagát tartalmazza hangzó formában. A CD elkészítésének ötletét a 2004. december 5-i népszavazás motiválta, a csuvasok ugyanis a rokonság dicséretéről szóló sördalok öszszetartó erejétől maradtak meg a történelem viharaiban.
– Először a Vikár–Bereczki-lemezről hallottam csuvas dalokat. Keszthelyen, őrségben, második katonaságom idején már énekelgettem is. Aztán az Akadémia Kiadó ezek szövegét, kottáját is megjelentette. Előkerestem a szövegeket, úgyhogy már tudtam, miről énekelnek. Legjobban az a dal tetszett, amelyik a mosolyt a szekérre felülő barátok alatt meghajló szekérrúdhoz hasonlítja. Aztán kattant a csapda, mert Kodály írására bukkantam, ahol a csuvas dalokat méltatja, magyarral rokonítja. – Munkái első eredménye, a csuvas fordítások könyvben jelentek meg 2001-ben. Énekes-mesemondóként akkor is azzal a szándékkal fogott hozzá, hogy hangzó formában is megjelenteti az anyagot? – Gondoltam rá, de az időből kiszaladtam. Fellépések közt ültettem át a dalokat, és többnyire vonaton. Ha több, nagyjából egyforma jó változat jött létre, olykor vasutasokat hívtam segítségül, döntsenek, szerintük melyik a sikeresebb. Késő esti vonatokon, ahol könnyű az ismerkedés. Persze, kínálkozott a CD-melléklet, de ahhoz túl sok volt a dal, hogy egyedül elénekeljem. Jellegénél fogva is közös éneklésre termett. Sok embert összehangolni pedig fellépések mellett, „önerőből” igen böjtös. Nekem csak hat év kihagyása után sikerült, és két évig tartott. – A csuvas sördalokból álló műsor ötletét, ugyanúgy, mint a Sinka-ének CD-t, 2004. december 5., a népszavazás eredménye szülte. Mi a sördalok üzenete számunkra? – Szép és követendő példák keresésére és felmutatására nagy szükségünk van. Talán még bajaink tisztázásánál is nagyobb, az önmarcangolásnál pedig szinte biztos. Szorítókötés, emberszó – sokan vágyunk ilyesmire. Többek közt a csuvas sördalban éreztem effélét. Mert húsbavágó kérdéseket derűsen képes tisztázni. És rokonhangon. Aki bús arccal fut emberek közé, s azt kiáltja: szakadék! – hiába van igaza, sokan elfutnak tőle. Mert olyan csúnya szó. Mér’ nem mondja szebben, nyugodtabban? Mér’ nem búgja kedvesen? Bizonyítsa be! De ha valamivel megállítod őket, már mentettél. Az egyik rokondicsérő sördal, amely a rokonszeretet himnusza is lehetne, azt mondja, hogy „Erős sövénykerítés szállásoknak szépsége, Két jó rokon összeül, háznak az a szépsége.” Ezzel a sövénykerítéssel szerettem volna magunkat kertelni. Hát dalban már megtörtént. A magyarországiak mellett erdélyi, délvidéki, felvidéki énekeseket hívtam meg. – A csuvasoknál egy évtizede végzett gyűjtéseit filmen is rögzítették. Tervezi, hogy ezt is a nagyközönség elé tárja egyszer? – Jó volna, idő kellene ehhez is. Most a következő lépéstől kezd már fájni a fejem, az pedig nem ez lesz. – Hanem? – Vagy a kollektivizálás a népemlékezetben, tehát Ludas Matyik Rákosi Mátyás alatt, vagy gyergyai, vagy somogyi népdalok. Esetleg mese-DVD. – Mikor hallhatjuk a lemez anyagát élőben a közeljövőben? – 8-án Budapesten, az Aranytíz Művelődési Házban. | ||||||
| Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomtatható verzió | ||||||
• Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Tel: 476-2131
• E-mail:szerk@magyarnemzet.hu • HU ISSN 1418-155X
• Copyright Magyar Nemzet 2001-2007
Hibabejelentés: uzem@mno.hu
