Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Hozzáadás a kedvencekhez Beállít kezdőlapnak
Sport
Röviden
Felejthető meccs, ám Koeman elégedett
Újpesti búcsú, szövetségi vizsgálat
Határ az egri csillagos ég
Győzedelmes spanyol armada
Belföld
Brutális gyilkosság Porcsalmán
Üresen áll a Verseny utcai piac
Pokorni erősítené a vidéki egyetemeket
Újabb sötét folt Rihó múltján
Árulkodó műholdas képek Tiszalökön
Külföld
Minszk nem kér a kioktatásból
Európai nyomás
Csapás az orosz öntudatra
Ünnep az új törvényekkel
Ukrajnába is begyűrűzött a fejkendővita
Gazdaság
Röviden
Tej-vaj, Kánaán, dübörgés
Demján: Elveszített függetlenség
Pert fontolgatnak a hazai gyógyfürdők
Talpra álltak tavaly az alapok
Kultúra
P Ó T S Z É K
Debrecen: Deszka negyedszer
Női négynegyed
Hóolvadástól rügyfakadásig
Bluesfoszlányok a márciusi szélben
Film
Szorítókötés, emberszó
Berecz András december 5-ről, a csuvasokról és a rokondicséret megtartó erejéről
2009. december 5. 00:00

 
Kiss Eszter Veronika
A napokban jelent meg Berecz András Sördal című lemeze, amely a népdalénekes-mesemondó 2001-ben megjelent csuvas műfordításainak, a Rokonok söre című kötetnek az anyagát tartalmazza hangzó formában. A CD elkészítésének ötletét a 2004. december 5-i népszavazás motiválta, a csuvasok ugyanis a rokonság dicséretéről szóló sördalok öszszetartó erejétől maradtak meg a történelem viharaiban.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
A Kárpát-medencei összefogásért

Emlékestet tartanak ma délután öt órától a kettős állampolgárságról rendezett gyászos kimenetelű népszavazás 5. évfordulója alkalmából a Polgárok Háza (Bp. VIII., Visi Imre u. 6.) dísztermében. A műsor közreműködői szimbolikusan a teljes Kárpát-medencét képviselik, így Enyedi Ágnes Erdélyt, Ivanovics Tünde és Fábri Géza a Délvidéket, Agócs Gergely a Felvidéket, az ismert prímás, Pál István „Szalonna” és családja pedig Kárpátalját. „Szalonna” zenész barátait is magával hozza az estre, amelyen Berecz András is fellép. Az anyaország képviseletében a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület tagjai vendégelik meg a közönséget, a találkozó díszvendége Mádl Ferenc és felesége. Beszédet mond Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Hende Csaba, az Országgyűlés jegyzője, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke.
Jó pár éve foglalkozik a csuvas népdalokkal. Ki hívta fel a figyelmét a népköltészetükre, dalaikra?
– Először a Vikár–Bereczki-lemezről hallottam csuvas dalokat. Keszthelyen, őrségben, második katonaságom idején már énekelgettem is. Aztán az Akadémia Kiadó ezek szövegét, kottáját is megjelentette. Előkerestem a szövegeket, úgyhogy már tudtam, miről énekelnek. Legjobban az a dal tetszett, amelyik a mosolyt a szekérre felülő barátok alatt meghajló szekérrúdhoz hasonlítja. Aztán kattant a csapda, mert Kodály írására bukkantam, ahol a csuvas dalokat méltatja, magyarral rokonítja.
– Munkái első eredménye, a csuvas fordítások könyvben jelentek meg 2001-ben. Énekes-mesemondóként akkor is azzal a szándékkal fogott hozzá, hogy hangzó formában is megjelenteti az anyagot?
– Gondoltam rá, de az időből kiszaladtam. Fellépések közt ültettem át a dalokat, és többnyire vonaton. Ha több, nagyjából egyforma jó változat jött létre, olykor vasutasokat hívtam segítségül, döntsenek, szerintük melyik a sikeresebb. Késő esti vonatokon, ahol könnyű az ismerkedés. Persze, kínálkozott a CD-melléklet, de ahhoz túl sok volt a dal, hogy egyedül elénekeljem. Jellegénél fogva is közös éneklésre termett. Sok embert összehangolni pedig fellépések mellett, „önerőből” igen böjtös. Nekem csak hat év kihagyása után sikerült, és két évig tartott.
– A csuvas sördalokból álló műsor ötletét, ugyanúgy, mint a Sinka-ének CD-t, 2004. december 5., a népszavazás eredménye szülte. Mi a sördalok üzenete számunkra?
– Szép és követendő példák keresésére és felmutatására nagy szükségünk van. Talán még bajaink tisztázásánál is nagyobb, az önmarcangolásnál pedig szinte biztos. Szorítókötés, emberszó – sokan vágyunk ilyesmire. Többek közt a csuvas sördalban éreztem effélét. Mert húsbavágó kérdéseket derűsen képes tisztázni. És rokonhangon. Aki bús arccal fut emberek közé, s azt kiáltja: szakadék! – hiába van igaza, sokan elfutnak tőle. Mert olyan csúnya szó. Mér’ nem mondja szebben, nyugodtabban? Mér’ nem búgja kedvesen? Bizonyítsa be! De ha valamivel megállítod őket, már mentettél. Az egyik rokondicsérő sördal, amely a rokonszeretet himnusza is lehetne, azt mondja, hogy „Erős sövénykerítés szállásoknak szépsége, Két jó rokon összeül, háznak az a szépsége.” Ezzel a sövénykerítéssel szerettem volna magunkat kertelni. Hát dalban már megtörtént. A magyarországiak mellett erdélyi, délvidéki, felvidéki énekeseket hívtam meg.
– A csuvasoknál egy évtizede végzett gyűjtéseit filmen is rögzítették. Tervezi, hogy ezt is a nagyközönség elé tárja egyszer?
– Jó volna, idő kellene ehhez is. Most a következő lépéstől kezd már fájni a fejem, az pedig nem ez lesz.
– Hanem?
– Vagy a kollektivizálás a népemlékezetben, tehát Ludas Matyik Rákosi Mátyás alatt, vagy gyergyai, vagy somogyi népdalok. Esetleg mese-DVD.
– Mikor hallhatjuk a lemez anyagát élőben a közeljövőben?
– 8-án Budapesten, az Aranytíz Művelődési Házban.