MN Magyar Nemzet - Teendők tűzoltás után

A Magyar Nemzet internetes kiadása. Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.

Sport
T O T Ó
Pesti lokálpatriótává válnának
Arany Nagydíj veretes mezőnnyel
Egészséges nacionalizmus
Röviden

Belföld
Elszámoltatást ígér a Fidesz
További kérdések az IMF-ről
Közpénzből mérik a kormány megítélését
Horn Gyula előszobájának titkai
Röviden

Külföld
Helyre kell állítani a megroggyant tekintélyt
Gázalkut szeretne Janukovics
Menesztették Timosenkót
Napi sajtószemle
Röviden

Gazdaság
APEH: Már a gyerekekre is figyelnek
Baja szerint csak egyszer állt le az Ügyfélkapu
Röviden
Áprilisra elolvadnak a büdzsé tartalékai
Elvesző vagyonunk

Kultúra
Röviden
Ismét végrehajtók a múzeumban
Művészi találkozások a Boldogasszonnyal
Szodoma Belfastban
Gyászritmus és vacogó ország

Gazdaság

Környezetvédelem

Teendők tűzoltás után
Az IMF mindenbe belenéz a Pénzügyminisztériumban
2009. december 5. 00:00

Szabó Eszter
Befejeződött a tűzoltás, a társadalmi feszültségekkel járó átalakítások azonban még váratnak magukra – hangsúlyozták az ICEG–HBLF tegnapi pénzügyi csúcstalálkozóján felszólalók. Veres János – némi derültséget keltve – a „fedezet nélküli ígéretek” és az „üres osztogatások” veszélyére figyelmeztetett.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel

Még fájni fog. Tíz évig még rossz helyzetben leszünk, s hazánkon kizárólag a munka, a termelés és a kisebb méretű állam segíthet – mondta tegnap a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Vállalkozók napja elnevezésű rendezvényén Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint további gyökeres reformokra van szükség, mert ez lesz a kilábalás útja. Így vélte Békesi László volt pénzügyminiszter is, aki kifejtette: eddig egyedül az adószerkezet változott, de a többi területen elmaradt a reform. Szerinte a reálgazdaság válsága közelít a mélyponthoz, ám 2010-ben enyhe fellendülés kezdődhet Magyarországon. Úgy fogalmazott, a következő kormány idején már euróval lehet idehaza fizetni. Kádár Béla akadémikus, volt külgazdasági miniszter szerint még nem vagyunk túl a krízis nehezén, s megjegyezte: akkor lehet a munkahelyek számát növelni, ha a GDP legalább évente 2,5 százalékkal nő. Az alacsony aktivitás pedig oktatási és képzési probléma is. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a forint árfolyamáról kifejtette, hogy a jelenlegi szint a legmegfelelőbb a vállalkozásoknak. (MTI)

Még előttünk állnak a legfontosabb reformok, eddig csak a sürgős tűzoltó intézkedések mentek végbe – összegezték az utóbbi két év államháztartási intézkedéseit az ICEG és a HBLF pénzügyi csúcstalálkozóján felszólaló szakemberek. Azzal szinte valamennyien egyetértettek, hogy a jelentős társadalmi feszültségekkel járó átalakítások a következő kormányra maradtak, mivel áprilisig érdemi reformlépések már nem várhatók. A szerkezeti átalakítások a közgazdászok szerint az oktatás, az egészségügy, az önkormányzatok, valamint az adórendszer és a foglalkoztatás terén a legsürgetőbbek. Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke arra figyelmeztetett, hogy az államcsőd veszélyét elhárította a kabinet, ám intézkedéseivel szociális szempontból komoly károkat okozott. Azt a felszólaló Oszkó Péter pénzügyminiszter is elismerte, hogy számos reformértékű intézkedés még hátramaradt, különösen az oktatásban és az egészségügyben, de az adórendszer átalakításánál, így a járulékok és az iparűzési adó tekintetében is akadnak tennivalók. Ilyen mértékű reformokra a válságkezelő kormánynak azonban már nincs ideje – fűzte hozzá. A 2010-es büdzsével kapcsolatban Oszkó azzal érvelt, hogy a hazánkat hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU képviselői mindenbe belenéznek, járkálnak a Pénzügyminisztériumban, és tarthatónak tartják a jövő évi célokat.
A konferencián szintén részt vevő Veres János a „nagyon olcsó populizmust” hordozó ellenzéki megnyilvánulásokat kritizálta. Orbán Viktorra utalva úgy fogalmazott: azért beszél valaki 7 százalékos hiányról, mert így teremti meg az üres osztogatás alapját. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánknak nemcsak a válságból kell kilépnie, hanem abból a folyamatból is, ami sebezhetővé tette az elmúlt években az országot. Ki kell mondani az igazságot az államháztartás állapotával kapcsolatban, máskülönben ugyanabban a helyzetben leszünk, mint 2006 nyarán, a választások után – húzta alá Szapáry, aki szerint a legtöbb teendő a korrupció visszaszorítása, a bürokrácia csökkentése kapcsán lesz, de mielőbbi intézkedéseket kell hozni az oktatás, az egészségügy és a kutatás-fejlesztés terén is. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a következő évek súlyos társadalmi és gazdasági kockázatokat hordoznak. A jelenlegi szerkezetben az egészségügyből és a tömegközlekedésből több pénzt nem lehet kivonni, mert a rendszerek öszszeomlanak – húzta alá az ÁSZ elnöke, aki azt is veszélyforrásnak nevezte, hogy a befizetetlen adók összege jövőre elérheti a 2000 milliárd forintot. Hasonló véleményt fogalmazott meg Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, aki szerint a nagy elosztórendszerek a mostani formában finanszírozhatatlanok, ráadásul azzal is szembe kell nézni hazánknak, hogy a gazdaság jövőre további 2-3 százalékkal zsugorodik, ami további bevételkiesést jelent majd az államkasszának.

Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomtatható verzió

Lap teteje | Impresszum | Médiaajánlat | Oldaltérkép | Archívum