|
|
|
|
|
|
|
|
Belföld
|
Másodjára is átment az új Ptk. A jogszabályt már alá kell írnia Sólyom Lászlónak · Még egy üvegzsebtörvény 2009. november 10. 00:00 A parlament MSZP–SZDSZ-es többsége tegnap ismét elfogadta az új polgári törvénykönyvet, amelyet Sólyom László államfő október közepén visszadobott. A Ház egyhangúlag megszavazta a jelnyelvi törvényt. Döntés született az állami cégvezetők jövedelemplafonjáról.
A Ptk. kapcsán több jogi szakértő is megfogalmazott aggályokat. Ezen felvetések nem pusztán a melegek élettársi kapcsolatára, illetve az örökbefogadás számukra is megadandó lehetőségére vonatkoznak. A jogszabály ugyanis olyan változásokat is tartalmaz, amelyek alapján a tisztességtelen privatizációs folyamatok orvoslásakor hátrányba kerülne az, aki a vagyon visszaszerzését vagy valós értékének megtérítését követelné. A jelenleg hatályos Ptk. szerint a jó erkölcsbe ütköző szerződések esetén (például amikor állami vagyon kerül feltűnően olcsón valakinek a kezébe) kérhető az eredeti állapot visszaállítása, ha pedig ez nem lehetséges, akkor – a példánál maradva – az állam bírósági úton követelheti az értékkülönbözet utólagos megtérítését. Az új Ptk. az értékkülönbözet megtérítésének esetén viszont ötéves elévülési időt iktat be, tehát jövőre már csak olyan privatizációs szerződés kapcsán követelheti az állam a különbözetet, amely 2005-nél nem régebbi. Sólyom László többek között azért küldte vissza a törvénytervezetet, mert indoklása szerint egy ilyen nagy horderejű, az állampolgárok mindennapi viszonyait leginkább meghatározó jogszabály pontosabb előkészítést igényelt volna. Bírák, ügyészek, ügyvédek mindemellett további aggályokat is megfogalmaztak: a polgári törvénykönyv jövő tavasszal lépne hatályba, így annak használatára mindössze néhány hónap alatt kellene felkészülnie a jogalkalmazóknak. Az új Ptk.-t most már alá kell írnia az államfőnek, azt azonban – nem halasztó hatállyal – bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróságon. A Ház tegnap egyhangúlag fogadta el a jelnyelvről szóló törvényt. Szocialista kezdeményezésre vizsgálóbizottság jöhet létre, amelynek feladata annak körbejárása, hogy miért növekednek olyan gyorsan a devizahitelek törlesztőrészletei. Szabad demokrata és szocialista szavazatokkal, a Fidesz és a KDNP tartózkodásával alkotott törvényt az Országgyűlés a köztulajdonban álló társaságok takarékosabb működéséről. Eszerint nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati cégek vezető tisztségviselőinek fizetését, végkielégítését és egyéb juttatásaikat, valamint a társaságok által kötött szerződéseket. Maximalizálták a köztulajdonban álló cégek vezetőinek fizetését is, az igazgatósági elnökök a minimálbér hétszeresét, a felügyelőbizottsági elnökök az ötszörösét kaphatják meg. Az SZDSZ kivételével minden parlamenti párt elutasította, hogy a házszabálytól való eltéréssel tűzzék napirendre a rádiósfrekvencia-pályázat körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról való döntést. | ||||||
| Küldés e-mailben| Szóljon hozzá a fórumban| Nyomtatható verzió | ||||||
• Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Tel: 476-2131
• E-mail:szerk@magyarnemzet.hu • HU ISSN 1418-155X
• Copyright Magyar Nemzet 2001-2007
Hibabejelentés: uzem@mno.hu
