Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Hozzáadás a kedvencekhez Beállít kezdőlapnak
Sport
Tettlegességig fajuló vita és létszámleépítés
Északi helyett győri derű
Kiss bearanyozta a magyar nagydíjat
Orosz hódítók
Megelőzte a Real Madrid a Barcelonát
Belföld
Visszaélések a csereháti iskolákban
A bősi javaslat miatt mondatnák le
Kövér: Nincs vesztegetni való idő
Csetepaté
Provokáció lenne a kitöltetlen cédula?
Külföld
Megvásárolt hozzáférés
Napi sajtószemle
Megosztó versengés
Kér vagy követel Madrid Caracastól?
Röviden
Gazdaság
Milliárdokat vesz el az APEH?
Nem eladók a balatoni tógazdaságok
Sokat adnak a Telkes-cégek véleményéért
Jogtalan üzlet a joggal
Lázadás a kontár és elvtársi tanácsadók ellen
Kultúra
Tragédia újrahasznosítva
Üres, de mégis puccparádé
Száz év azonosság, száz év változás
Nemzeti jelképek Pápa térségéből
Építkezés és digitális fotótechnika
Sütő András drámája az írószövetségben
2009. november 10. 00:00

 
Pósa Zoltán
Hanti Krisztina Darabokra szedett darabok című sorozatában a Magyar Írószövetségben Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájából mutattak be részleteket a Győri Nemzeti Színház művészei, Csankó Zoltán és Botos Éva. Az elemző műhelybeszélgetésen rajtuk kívül Elek Tibor irodalomtörténész és Ács János rendező vett részt Hanti Krisztina moderátori irányításával.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Görömbei András Sütő András monográfiájában a hagyományos realizmus és a modern gondolatiság egységének megvalósulásaként értékeli az Egy lócsiszár virágvasárnapját, Sütő nagy ívű történelmi tetralógiájának nyitányát. Mind a négy történelmi dráma (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, A szuzai menyegző) hatalom és morál szembenállásának konfliktusait tárja elénk. Az 1973-ban megírt, 1974-ben bemutatott művet nagy sikerrel vitte színre az idén Ács János a Győri Nemzeti Színházban, Csankó Zoltán és Botos Éva főszereplésével. A főszereplő, Csankó Zoltán, a rendező s a nézők rajongnak Sütő András sűrű, erdélyi magyar nyelvezetéért.
A drámát Sütő András Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című regényének cselekménye nyomán építette fel. A regénybeli Kohlhaas Mihály e bibliás, békeszerető lócsiszár a Thomas Münzer-féle parasztlázadás leverése utáni korszakban él példás családi és sikeres üzleti életet. Ám elképesztő igazságtalanság és megaláztatás éri. Kleist hőse makacs igazságkeresőből megszállott, törvényen kívüli lázadóvá válik, akinek igazát végül még a hatalom is elismeri. Ám az igazságért vívott harcban megsérti az isteni törvény, ártatlan emberek vérét is ontja, így halálra ítélik. Sütő András Kleist regényének saját eszményeivel szembe került igazságkeresőjéből szükségszülte forradalmárt teremt. Ács János beleépített Sütő drámájába az eredeti regényből kiemelt részleteket, így a színpadi előadás egyszerre válik klaszszikussá és formamegújítóvá, történetivé és példázatossá.
Ahogy a hetvenes években Erdélyben, itt és most Magyarországon is pattanásig feszült a magyar emberek lélekállapota. A győri közönség azonosult Kohlhaas Mihály tragédiájával, s az íróval együtt kérdezi: vajon meddig tűri el a kisember a hatalomtól a vérlázító mindennapos méltánytalanságokat?