Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Hozzáadás a kedvencekhez Beállít kezdőlapnak
Sport
Röviden
Felejthető meccs, ám Koeman elégedett
Újpesti búcsú, szövetségi vizsgálat
Határ az egri csillagos ég
Győzedelmes spanyol armada
Belföld
Brutális gyilkosság Porcsalmán
Üresen áll a Verseny utcai piac
Pokorni erősítené a vidéki egyetemeket
Újabb sötét folt Rihó múltján
Árulkodó műholdas képek Tiszalökön
Külföld
Minszk nem kér a kioktatásból
Európai nyomás
Csapás az orosz öntudatra
Ünnep az új törvényekkel
Ukrajnába is begyűrűzött a fejkendővita
Gazdaság
Röviden
Tej-vaj, Kánaán, dübörgés
Demján: Elveszített függetlenség
Pert fontolgatnak a hazai gyógyfürdők
Talpra álltak tavaly az alapok
Kultúra
P Ó T S Z É K
Debrecen: Deszka negyedszer
Női négynegyed
Hóolvadástól rügyfakadásig
Bluesfoszlányok a márciusi szélben
Gazdaság
Pénzáradat külföldre
Egyre kevesebb marad a hazai gazdaságban
2009. november 10. 00:00

 
Szabó Anna
Több mint kétezermilliárd forinttal csökkentette tavaly a magyarok jövedelmét a külföldi vállalatok tőkekivonása, amely főként osztalék és nyereség formájában hagyta el az országot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország bruttó hazai össztermékének (GDP) hét százaléka kerül tisztán külföldi kézbe.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Az utóbbi öt évből négyben sokkal kisebb mértékben nőtt a hazánkban maradó nemzeti jövedelem, mint az ország gazdasági növekedése, vagyis felerősödött a külföldi tulajdonosi jövedelmek kiáramlása, és az ország eladósodásával párhuzamosan megnégyszereződött a külföldre áramló kamatkiadás is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazánk területén előállított termékek és szolgáltatások összessége (GDP) és a külföldiek tőkekivitele után itthon megmaradó nemzeti jövedelem (GNI) között egyre nagyobb az eltérés. Az olló 2005-ben kezdett el szétnyílni, vagyis ekkortól látványosan lassabb iramban nőtt a nemzeti jövedelem, mint a GDP.
A külföldiek nem elsősorban a nem hazai kézben lévő vállalatok osztalékából „gazdagodtak” ilyen látványosan, hanem a külföldről felvett hitelek után fizetendő kamatterhek miatt áramlott ki egyre több pénz az országból. Madár István, a Portfolio.hu közgazdásza szerint a statisztikai hivatal adataiból kiszámítható, hogy tavaly 2100 milliárd forinttal lett szegényebb a hazai gazdaság. Az eltérés abból fakad, hogy a hazánkban megtermelt GDP-hez egyrészt hozzá kell adni az unióból származó támogatásokat, a kint élő magyarok hazautalt munkabérét, illetve a magyar vállalattulajdonosok külföldön szerzett osztalékát, másrészt viszont le kell vonni a külföldi tőketulajdonosok hazánkból kiutalt nyereségét és a kölcsöneik után felszámított kamatokat. Az egyenleg azt mutatja, hogy a tavalyi GDP hozzávetőlegesen 26 500 milliárd forint volt, ebből azonban csak 24 800 milliárd forint maradt valóban a belföldi gazdaságban. Madár István lapunknak nyilatkozva elmondta: a magyar gazdaság termelését, de főleg a hitelre alapuló költekezését a külföld finanszírozta, méghozzá hitelekkel. Ennek eredményeként az állam és a lakosság kamatterhei jelentősen megugrottak, vagyis az időben előre hozott fogyasztás árát kell megfizetni.
Hasonlóképpen vélekedik a tőkekivonásról Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Lapunknak kifejtette: az elmúlt években a külföldi befektetők jelentős beruházásokat hajtottak végre Magyarországon. A beruházások nyomán keletkezett osztalék egy részét hazautalták, egy részét pedig újra befektették hazánkban – mutatott rá a közgazdász. A rés nyílásának másik fő oka Suppan szerint hazánk jelentős mértékű eladósodása a külföld felé, s az, hogy a többi versenytársunkhoz képest jelentős kamatfelárat vagyunk kénytelenek fizetni az országot finanszírozó befektetőknek. Az adósság évről évre növekvő kamatterhe szintén hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb elosztható jövedelem marad hazánkban – tette hozzá.