„A mezőgazdasági termékek árainak közelmúltbeli zuhanása, amelyet tartósan magas fogyasztói élelmiszerárak kísértek, aggodalomra adott okot az európai gazdaságnak ebben a kiemelkedő fontosságú ágazatában. A láncot alkotó szereplők közötti kereskedelmi kapcsolatok javítása jelentősen növelni fogja az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyságát, s ennek előnyeit végső soron valamennyi szereplő élvezheti majd, beleértve a fogyasztókat is” – áll a szokásos heti ülést követően kiadott közleményben.

Az élelmiszerárak alakulása és az áruházláncok magatartása egyre inkább középpontba kerül az uniós intézményekben. Az Európai Bizottság és parlament már tavaly óta vizsgálódik az ügyben, de foglalkoztak a témával a tagállamok mezőgazdasági miniszterei is – a magyar tárcát irányító Gráf József a szeptemberi vitát követően emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés is elfogadott az áruházláncokról egy törvényt, amely „Európa legkeményebb ilyen típusú szabályozása”.

Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja most úgy nyilatkozott: „amint azt a tejipari piac legfrissebb fejleményei mutatják, annak az árnak, amit a gazdák kapnak a termékükért, igen gyakran semmi köze sincs ahhoz az árhoz, amit a fogyasztók fizetnek a boltokban. A nemzeti hatóságokkal összefogva meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket a termelőktől a fogyasztókig tartó ellátási lánc hatékony működtetése érdekében.”

Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos azt emelte ki, „nagyon fontos az élelmiszer-ellátási lánc szereplői, a fogyasztók és a döntéshozók számára, hogy a lánc minden szakaszán növekedjék az árak átláthatósága”. „Az új európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz létrehozásával fontos lépést teszünk ebben az irányban” – tette hozzá.

Az élelmiszer-ellátási lánc fontos ágazatokat ölel fel a mezőgazdaságtól az élelmiszer-feldolgozó iparon át a forgalmazásig – emelte ki a közlemény. Ezek az ágazatok az európai munkavállalók több mint 7 százalékát foglalkoztatják, a lakosság pedig háztartási kiadásainak átlagosan 16 százalékát fordítja élelmiszerre. A bizottság a most elhatározott konkrét intézkedések között bejelentette, hogy szoros együttműködést épít ki a nemzeti versenyügyi hatóságokkal, továbbá intézkedéscsomagot határozott meg a származékos mezőgazdasági termékek piacának jobb áttekinthetősége érdekében, különös tekintettel az áringadozások és spekulációk visszaszorítására.

A tagállamokat Brüsszel arra kérte, hogy hozzanak létre olyan egyszerű hozzáférésű internetes szolgáltatásokat, amelyek alkalmasak a kiskereskedelmi élelmiszerárak összehasonlítására. A bizottság ki fogja értékelni az ellátás területi korlátozásának gyakorlatára vonatkozó azon intézkedéseket, amelyekkel a szállítók a kiskereskedőket helyi beszerzésre késztetik.

(MTI)