Pálinkás: Teljes megújulásra van szükség „Szinte mindent újra kell gondolni a magyar közéletben” 2009. szeptember 1. 11:10
MNO
- DN Magyarországnak erkölcsi, szellemi és lelki megújulásra van szüksége – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitó ünnepségén kedden a fővárosban. A tanévnyitón részt vett Sólyom László köztársasági elnök.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
„Ma önök egy nem jól működő országban kezdik meg a 2009–2010-es tanévet. Feladatuk nem csupán annyi, hogy egy szabályok és szokások által szabályozott intézményben tanuljanak és tanítsanak. Ma előttünk sokkal nehezebb feladat áll: a tanulás és tanítás mellett – s nem helyette – a magyar közéletben szinte mindent újra kell gondolnunk, és hozzá kell látnunk az újjáépítéshez” – fogalmazott, hozzátéve: erkölcsi, szellemi és lelki értelemben egyaránt újjá kell építeni Magyarországot.
Pálinkás József azt mondta: a világot egy 2008-ban nyilvánvalóvá vált válság rázta meg. A válság mentséggé vált, a tehetetlenség indokává, ürüggyé, hogy a kilátástalanságot félelemmel kezeljük. Ugyanakkor a válság elszánásra hív, az öntudatra ébredés fordulópontját jelentheti. Hívás arra, hogy határozottan kiálljunk a jövőnkért, önmagunkért. A válság lehet a közöny vége, az indulás pillanata is – hangsúlyozta.
Meg kell tanulni tájékozottan dönteni
Az Akadémia első embere szerint a fenyegető nagy problémáknál – mint energia-, víz- és élelemhiány – a világon és Magyarországon is nagyobb problémát az oktatás és a nevelés egyre növekvő hiányosságai jelentik. Az oktatás nem a világban való eligazodásra készít fel, nem adja meg az erkölcsi vértezetet, a szükséges tudást és műveltséget. Az iskola nyíltan hangoztatott vagy a gyakorlatban megvalósított célja egyre inkább egyfajta praktikus tréning. Ez fog – a családok nevelő hatásának gyöngülésével együtt – katasztrófához vezetni – figyelmeztetett. Az anyagi, a szellemi, a lelki jólét, a jó közélet ma csak megfelelő oktatás és nevelés révén érhető el – mutatott rá. Pálinkás József szerint az egyik legnagyobb feladat, hogy meg kell tanulni tájékozottan dönteni. „Sok döntésünket felszínes ismeretek, illúziók és szavazattöbbség alapján hozzuk meg, anélkül, hogy ismernénk cselekedeteink minden következményét” – mondta.
Kitért arra is, hogy a felsőoktatási hallgató nem pénzszerzési lehetőség, a felsőoktatási intézmény nem diploma-, doktorifokozat- és publikációgyár. Úgy vélte: látványosan megbukott az elmúlt évtizedek hibás vagy nem létező oktatáspolitikája, az oktatás irányításának hiánya, a szabadosság szép új világa.
Pálinkás József az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatának megszigorítását, a korrupciót és a pazarlást segítő finanszírozás megváltoztatását, az intézményértékelés egész rendszerének újragondolását javasolta, s az MTA együttműködését ajánlotta fel minden minőségre törekvő intézménynek. Kiemelte: a takarékos, minden fillérről elszámolni tudó gazdálkodás valaha erény volt, ma is azzá kell tenni. A tisztátalan, zűrzavaros gazdálkodás ma legalább annyit árt, mint az erőforrások hiánya. Mint mondta, nem állítja, hogy a felsőoktatási intézmények jól finanszírozottak, de kevesebb pazarlással ennyi pénzből is sokkal többet lehetne megvalósítani.
A hazugság és az önámítás közénk lopakodik
Az Akadémia elnöke azt mondta, hogy az oktatás és a tudomány világában is jelentős az erkölcsi hanyatlás. A felsőoktatás – néhány kivételtől eltekintve – a pénz világához törekszik tartozni, igazodni kíván valamihez, aminek inkább alakítója lehetne. A felsőoktatási intézmények szellemi értékrendje háttérbe szorult. A hallgatók sok helyen nem nevelendő, oktatandó társai a tanároknak, hanem a fejkvóta „részvényjegyei”. Úgy fogalmazott: a hazugság és az önámítás közénk lopakodik, ha presztízsből vagy önzésből értelmetlen szakokat indítunk, ha diákjaink felkészültségének értékelése során megfelelőnek értékeljük a nem megfelelő teljesítményt. Ha diplomákat és doktori fokozatokat adnak érdemtelenül az egyéni és intézményi teljesítmény látszata érdekében.
Péceli Gábor, az egyetem rektora köszöntőjében sikerként könyvelte el, miszerint a felvételi eredmények alapján és a végzettség utáni elhelyezkedési lehetőségek ismeretében jól érzékelhető, hogy a társadalom egyre magasabbra értékeli az intézmény képzéseit. A jogos elvárások csak akkor teljesíthetők, ha a feltételek biztosítottak, és a BME kiemelt figyelmet kap.
Sólyom is részt vett
A tanévnyitón részt vett Sólyom László köztársasági elnök is, aki kitüntetéses doktori címet adott át Benkő Zoltán vegyészmérnöknek. Az ünnepségen a társegyetemek képviselői mellett jelen volt Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár. Az intézményben a 2009–2010-es tanévben mintegy ötezer elsőéves kezdi meg felsőfokú tanulmányait.
Lap teteje |
Impresszum |
Médiaajánlat |
Adatvédelem |
Oldaltérkép
.jpg)
.jpg)
