Vizsgálatot indított az Állami Számvevőszék tavaly októberben a vasúti közlekedés korszerűsítésével kapcsolatban. Ennek során a számvevők azt vizsgálják, hogy a vasúti közlekedés korszerűsítése hogyan valósult meg eddig, a MÁV Zrt. a kezelésében lévő vagyonnal megfelelően gazdálkodott-e, valamint hogy az elmúlt időszakban folyósított állami források felhasználásánál, illetve a vasút átszervezésére tett előkészületeknél miként vették figyelembe az Európai Unió követelményeit. Az ÁSZ szerint fontos nemzetgazdasági kérdés, hogy a fejlődési lehetőségeket a meglévő vállalkozói vasút hogyan használta ki, a korszerűsítés során a fő- és mellékvonalak fejlesztése harmonikusan valósult-e meg. Az ÁSZ jelentését májusban tárgyalja meg a számvevőszék elnöksége, ám a jelentés tartalmáról a szervezet sajtótitkára érdeklődésünkre nem kívánt részleteket elmondani. A MÁV Zrt. vagyonvesztése 1993 és 2006 között mai árakon meghaladja a kétbillió, azaz kétezermilliárd forintot. Ez az összeg a tőkepótló rendkívüli támogatások, illetve az elvesztett tőke összegeként értendő – mondta el Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke egy lapinterjúban. Kérdésünkre – honnan származik ez az adat – az elnök közölte, hogy az Állami Számvevőszék több jelentésben vizsgálta a magyar vasúttársaság tőkevesztését, ezekből a jelentésekből jutott a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) a fenti eredményre. Antal azt is elmondta, hogy az MVH ismeri az ÁSZ jelenleg folyó vizsgálatát, ahhoz a vasúthatóság is eljuttatta a maga észrevételeit, számításait.

Kérdésünkre, vajon hová lett a kétbillió forintnyi összeg, Antal Dániel azt válaszolta, hogy ezt ma már, visszamenőleg szinte reménytelen kideríteni. A Postabank példája mutatja, vélekedett a MVH elnöke, hogy büntetőjogi eszközökkel utólag rendkívül nehéz a nyomára jutni a pénznek, és még reménytelenebb a felelőst megtalálni. Ennél fontosabbnak vélte, hogy a jelenlegi fejlesztések nem megfelelő szakmai keretben zajlanak a MÁV-nál, a rendelkezésre álló uniós pénzeket nem a legfontosabb, a legszükségesebb és a legjobb célokra költik el. A MÁV nem használta ki teljes körűen azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek az uniós támogatások felhasználása során adódtak. Ezért a vasúti hivatal vizsgálódik a fejlesztési pénzek felhasználása tárgyában, és javaslatokat tesz a jobb tervezésre is.  

Jámbor Gyula