A nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúkra emlékezve katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját szombaton reggel kilenc órakor a Parlament előtti Kossuth téren. A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Az ünnepség végére egyre többen jelentek meg, akik ünnepelni szerettek volna és a zászlófelvonásra lettek volna kíváncsiak, a kordonon belülre azonban nem mehettek.

Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után, a császári had itörvényszék ítélete alapján, október 6-án Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc bukását követően kerültek osztrák fogságba. A nemzet vértanúja lett Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyeztek végső nyugalomra a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest.

Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.

Takács Albert beszélt a Fiumei úti sírkertben

Az ünnepségsorozat viszont a zászlófelvonás után is folytatódott a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál. Itt elmondott emlékező beszédében Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter párhuzamot vont a múlt és a jelen között. A meghívottakon és az újságírókon kívül itt sem engedtek senkit a megemlékezés közelébe. A szigorúan őrzött helyszínre csak fémdetektoros kapun keresztül lehetett bejutni.

- A forradalomnak és a szabadságharcnak nem volt esélye a győzelemre, de mégsem volt eredménytelen, mégsem volt hiábavaló. Ma Magyarország, a nemzet esélyei összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek. Ma nem kell katonai erőfeszítéseket tenni a szabadság és a függetlenség megőrzése érdekében, erőnket valódi feladatainkra koncentrálhatjuk. Ha ez így van, akkor nem kellene a fölöslegessé vált viszályt és harcot belső életünknek, nemzeti életünknek részévé tenni újra. A haladás és a reformok ma ugyanúgy aktuális kihívást, aktuális feladatot jelentenek, mint annakidején. Ma ugyanúgy föl kell lépni, küzdeni kell a társadalmi esélyegyenlőtlenség ellen, szorgalmazni kell a törvény előtti egyenlőtlenség magasabb fokát, védeni kell a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, az ember méltóságát – mondta a miniszter.

Ezután a Fiumei úti sírkertben, a mauzóleumnál a közjogi méltóságok elhelyezték koszorúikat, majd a hivatalos emlékezés-sorozat a Batthyány-örökmécsesnél folytatódott.

Szavukat megszegő politikusokkal nem megyünk semmire

Megosztott nép nem fogja kivívni magának azt, ami megilleti, mint ahogy színüket váltogató, szavukat nap mint nap megszegő politikusokkal sem megyünk semmire – mondta szombaton Aradon Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az aradi vértanúkról megemlékező beszédében kijelentette, hogy a magyar szabadság nem állítható szembe sem a románok, sem más népek szabadságával. A romániai magyaroknak ismét otthonukká kell tenniük Erdélyt, de otthonukká kell tenniük egész Európát is – állapította meg Markó Béla. (Tőkés László református püspököt egyébként kitiltották Aradról.)

Ezernyi kísérletnek vagyunk ma tanúi a nemzet cselekvő egységének megbontására mind Magyarországon, mind Romániában – ezt a gondolatot fejtette ki szombaton Aradon Dávid Ibolya. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke délelőtt beszédet mondott az 1848-as tábornokok kivégzésének színhelyén, a Vesztőhelyen. „Október 6-án lehajtott fejjel kell megvallani: a széthúzó nemzet nem a mártírok hagyatékát őrzi” – mondta. Szerinte még mindig nem késő tanulni a történelem hibáiból. II. János Pál pápa szavait idézte: „Meg kell tanulnunk a bátorságot a békességhez”. Az évfordulóról szentmisén is megemlékeztek a Minorita templomban, illetve koszorúzással a Szabadság-szobornál.

A XIX. században többé-kevésbé párhuzamosan próbálták modern nemzetként megfogalmazni magukat a Kárpát-medence nemzetei, de tragikus, hogy e nemzetformáló élmények nem együtt, hanem egymással szemben érték a nemzeteket, ezt használta ki az önkényuralom – fejtette ki Szekeres Imre honvédelmi miniszter szombaton, Aradon elhangzott beszédében. Az aradi vértanúk emlékére szervezett ünnepségen a miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar szabadságért folytatott küzdelmük miatt egykor kivégzett tábornokok több féle nemzetiséget képviseltek. Felhívta a figyelmet: ma Európában a polgárosodás és a gazdasági felemelkedés olyan kézzelfogható lehetőség, amit a kelet-európai nemzetek úgy tudnak a legjobban kihasználni, ha összefognak, ha egymásban nem ellenfelet, hanem partnert keresnek és találnak.

Megemlékeztek a Vajdaságban is

Az 1849-es aradi vértanúkra emlékeztek pénteken este Zomborban a nemzeti gyásznap 158. évfordulója alkalmából. A budapesti Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szekeres László Alapítvány által támogatott rendezvény az észak-bácskai város Szent Rókus nevét viselő temetőjében kezdődött, ahol a jelenlévők megkoszorúzták az 1848/49-es emlékobeliszket. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Szent György Lovagrend Délvidéki Nagypriorátusa és a zombori Magyar Polgári Kaszinó szervezésében jelen lévő megemlékezők lerótták kegyeletüket a temetőben lévő honvédsíroknál, majd engesztelő gyászmise következett a Szentháromság plébániatemplomban.

A misét követően megkoszorúzták a zombori születésű Schweidel Józsefnek a Magyar Polgári Kaszinó udvarán lévő emlékművét, majd a környékbeli települések magyar művelődési egyesületei szólistáinak, énekcsoportjainak és versmondóinak közreműködésével a kaszinóban megrendezett ünnepi műsor zárta a megemlékezést.

(HírTv, MTI)