Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Magyar Nemzet
Hozzáadás a kedvencekhez Beállít kezdőlapnak
Sport
Tettlegességig fajuló vita és létszámleépítés
Északi helyett győri derű
Kiss bearanyozta a magyar nagydíjat
Orosz hódítók
Megelőzte a Real Madrid a Barcelonát
Belföld
Visszaélések a csereháti iskolákban
A bősi javaslat miatt mondatnák le
Kövér: Nincs vesztegetni való idő
Csetepaté
Provokáció lenne a kitöltetlen cédula?
Külföld
Megvásárolt hozzáférés
Napi sajtószemle
Megosztó versengés
Kér vagy követel Madrid Caracastól?
Röviden
Gazdaság
Milliárdokat vesz el az APEH?
Nem eladók a balatoni tógazdaságok
Sokat adnak a Telkes-cégek véleményéért
Jogtalan üzlet a joggal
Lázadás a kontár és elvtársi tanácsadók ellen
Kultúra
Tragédia újrahasznosítva
Üres, de mégis puccparádé
Száz év azonosság, száz év változás
Nemzeti jelképek Pápa térségéből
Építkezés és digitális fotótechnika
Látó-Tér
Kárvallottaktól várnak jelentéseket
A Claritas a társadalomra veszélyes új „vallási” csoportokról gyűjt adatokat
2007. szeptember 8. 01:00

 
Joó István
Magyarország nem tett semmit azért, hogy megvalósítsa az Európai Parlament szektakérdésben hozott határozatait – többek között ezt nehezményezi a TIT Kossuth Klub Egyesület újjáéledő Claritas Szakcsoportja, amely a társadalomra veszélyes új vallási közösségek igazi arcát igyekszik feltárni.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Hazánkban az 1990/IV-es – a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló – törvény hibájából több mint 300 vallási közösség élvezheti a legitim egyháziság előnyeit. Ezek az előnyök egyszerre szimbolikus, jogi és anyagi természetűek. Szakértők szerint a 300 bejegyzett egyház egynegyede tevékenységét, tanait a külvilág előtt fel nem fedő, szélsőséges szervezet. Az új vallási mozgalmakról, főleg destruktív szekták névvel, különösen a rendszerváltozás utáni első évtizedben hallhattunk-olvashattunk sokat. Ennek oka volt az is, hogy az akkor felfutó új kultuszok érdekelteknek vélték magukat a hírverésben. Akár botrányokon keresztül is hódítani akartak. Mára a szekták többnyire látszólag visszahúzódtak, finomodtak bázisnövelési technikáik. Ezért nem hallani – bár továbbra is itt vannak – olyan hírhedt szervezetekről, mint például a gyermekekkel szexuális visszaéléseket elkövető Család vagy a dunaföldvári szekta, amely közeli világvégére hivatkozva szakítja el fiatal áldozatait hozzátartozóiktól. Némelyik új – multinacionális – kultusz azonban, mindenekelőtt a szcientológia, ma is kiváltja a hivatalos szervek és a sajtó érdeklődését.
– Nem a legendagyártás a mi munkánk: információkkal szeretnénk segíteni a társadalom eligazodását az új vallási jelenségek között – mondta Szabó István György vallástörténész, a TIT Kossuth Klub által 1994-ben befogadott Claritas Szakcsoport vezetője egy háttérbeszélgetésen. E szavakkal válaszolt annak az újságírónak, aki azt tudakolta, Molnár Lajos korábbi, Horváth Ágnes jelenlegi egészségügyi miniszter vajon szcientológus-e. Szabó István György azért hozzátette: ha bizonyítékaik lennének, azokkal már előlépnének. Ugyanis felelős állami pozícióba került személyek esetében nem mindegy, hogy valamely nehezen felfejthető tevékenységű és célú, ám sok emberélet tönkremenetelét, társadalmi károkat dokumentáltan előidéző vallási csoporthoz tartoznak-e.
A kockázatok elhárításában a Claritas Szakcsoport nagy mulasztást észlel. Amint Lugosi Győző történész, a TIT Kossuth Klub Egyesület igazgatója kifejtette: „Magyarország nem tett semmit azért, hogy megvalósítsa az Európai Parlament idevágó határozatait nemzeti hatáskörében. Ezek lényege: a tagállamok járjanak el jogi szabályozás útján, hogy a szektajellegű csoportok ne kerülhessenek közhivatalokba, köztestületekbe, felelős állami pozícióba.” Szerinte a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való joggal együtt – főként korunkban – biztosítani kell a széles körű, hiteles tájékoztatáshoz való jogot is. Vagyis adott esetben azt, hogy a visszaélésekről is kellő információt szerezhessen a transzcendens után vágyakozó, de a vallási közösségeket nem kellően ismerő polgár. Lugosi meggyőződése: a közhatalomnak az alkotmány szellemében kötelessége lenne gondoskodni arról, hogy senki ne legyen kiszolgáltatva a kereskedelmi jellegű manipulációnak, még ha egyházi köntösben megjelenő szervezetek tennék is ezt.
Az egyesület igazgatója határt vont a hagyományos egyházak, illetve némely új kultusz gazdasági tevékenysége között. Míg például a pannonhalmi bencések szőlészete-borászata átlátható és autonóm módon elkülönül a vallási tevékenységtől, addig az új vallási csoportoknál gyakran szerves egység a kultusz és a biznisz. Hovatovább az üdvösség is áruvá válik, hiszen csak méregdrága tanfolyamokon keresztül „vásárolható meg”.
A Claritas frontemberei felidézték, hogy az Európa Tanács már a 90-es évek elejétől ajánlásokban sürgeti: nemzeti keretek között tájékoztató-központokat kell létrehozni a szektákról való felvilágosítás érdekében. A magyar állam ezt sem valósította meg mindeddig. Ezzel szemben a TIT Kossuth Klubban működő szakcsoport úgy újította meg a napokban dokumentációs és információs központját, hogy azt jogi és lelki segítségnyújtásra irányuló szolgáltatással bővítette. Hogy kik vehetik ezt igénybe? A szekták közvetlen kárvallottai, illetve a szektába kerültek hozzátartozói, a destruktív kultuszokból már „kijöttek”, illetve a presszióval fenyegetett „kijönni akarók”.
Lugosi Győzőék remélik, hogy kellő dokumentáció összegyűjtésével ösztönzést adhatnak a honi parlamentnek, amely az egyházi törvény módosításának 2001-ben már nekifutott. Ismeretes, hogy a kísérlet az SZDSZ ellenállásán feneklett meg. Az új szabályozásnak meg kellene tiltania, hogy olyan vallásszervezet is bejegyeztethesse magát, amelyben a vallási tevékenység mellett más is meghatározó. A bejegyzés feltételéül elő kellene írni, hogy a kérelmező vallási közösség tegye nyilvánossá hitelveit és tanait.