Kóka kirohanása után újabb pengeváltás Az MTA tudósai szerint a politikus értékeket rombol 2006. május 30. 13:49
Ottlik Judit Országos kárt okoznak az olyan nyilatkozatok, mint amilyet Kóka János adott a Népszabadság május 24-i számában – vélik akadémikusok, akik szerint ez az interjú olyan súlyos tévedéseket és hamis állításokat tartalmaz az MTA-val kapcsolatban, amely mellett „nem mehetnek el szótlanul”. Ezért nyílt levelet intéztek az ügyvezető gazdasági miniszterehez.
Kóka János ügyvezető gazdasági miniszter szerint a Magyar Tudományos Akadémia - mai szerkezetében - kiváltságokra épít, rossz struktúrát őriz, nem segíti a kreativitást és a versenyképességet. Az ügyvezető gazdasági miniszter a Népszabadság május 24-i számában kifejti, szerinte az OTKA, amely az Akadémia költségvetésének része, évről évre kevesebb pénzből gazdálkodik, miközben az Akadémia összköltségvetése emelkedett. Az MTA éppen a jelenlegi közgyűlésen vetett el egy javaslatot, amely az OTKA-forrásokat független testület gondozása alá kívánta helyezni – jelenti ki Kóka. Méltatlan, hogy egyesek már a problémák felvetését is "tudományellenesnek" kiáltják ki – fogalmaz. Nézeteimért nem kérek elnézést – közli ugyanitt a politikus. – Összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért. Eközben az adófizetők pénzén finanszírozunk ötleteket, de nem segítjük, hogy azokból az ország számára hasznos termékek legyenek. Szükség van az üzleti szférára a kutatásban, hogy közös érdek legyen a versenyképesség javítása. Nem kell feltalálnunk a meleg vizet – mondja Kóka.
Olyan súlyos tévedéseket és hamis állításokat tartalmaz a Népszabadság május 24-i számában Kóka János ügyvezető gazdasági miniszterrel készült interjú a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatban, „amelyek mellett nem mehetünk el szótlanul, amelyeket könnyen lehetett volna előzetesen tisztázni. Reméljük, hogy ez az írás nem része annak a koncentrált támadásnak, amelyek az utóbbi hetekben érték a Magyar Tudományos Akadémiát” – írják Kóka Jánosnak címzett nyílt levelükben az MTA akadémikusai.
A tudósok ebben leszögezik, nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, amely szerint „A magyar tudománypolitikára vonatkozó, valamint az Akadémia életével kapcsolatos döntéseket az Akadémia tagjai hozzák, és pozíciókba csakis az Akadémia tagjai választhatók.” A tudománypolitikát a kormány alakítja. A Tudomány és Technológiapolitikai Kollégiumnak a miniszterelnök az elnöke, alelnökök a gazdasági és az oktatási miniszter, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke” – írják.
Az akadémikusok szerint téves, szűk látókörről tanúskodik az olyan vélemény, amely az akadémiai kutatóintézetek gazdasági hasznát egyedül a szabadalmi bejelentések számán méri (amely egyébként 18 volt a múlt évben, nem számítva az iparban – mindenek előtt a gyógyszeriparban – akadémiai kutatók részvételével születetteket): a műszaki és természettudományi intézetek vállalkozói tevékenységből származó bevétele a költségvetési támogatás közel 15 százalékát tette ki – fejtik ki álláspontjukat.
Sajnálatosnak tartják, „hogy bizonyos szabályok korlátozzák az akadémiai kutatóintézetek vállalkozói tevékenységét. Az akadémikusok szerint „többek között ez a korlátozás is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 15 évben több, mint 10 gazdasági társaság vált ki az akadémiai kutatóintézetekből, de ezek többsége ma is élő kapcsolatban van az „anyaintézettel”. Véleményük szerint a nyilatkozó teljesen téves színben tünteti fel az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) helyzetével kapcsolatos vitát. Kiemelik, hogy az OTKA költségvetésének megállapítása a kormány és a költségvetés felelőssége. Működését külön törvény szabályozza, önálló testületei különálló elbíráló rendszert működtetnek, az Akadémiának semmilyen hatásköre nincs az OTKA tevékenységének tartalmát illetően. Az Akadémia elnöke az oktatási miniszterrel közösen tesz javaslatot a miniszterelnöknek az OTKA elnökének személyére, a továbbiakban azonban sem személyi, sem egyéb hatásköre nincs. „A nyilatkozatban szereplő megállapítást a többi tévedéshez kell sorolnunk” – írják.
Az akadémikusok úgy látják, volt változás és kellenek további változások, azonban „az előítéletekből kiinduló, téves megállapításokon alapuló támadások nem segítik elő a reformokat. Országos kárt okoznak az ilyen és hasonló nyilatkozatok: a nyilatkozó hitelét veszítheti, a kutatókat – a külföldön eredményes, hazatérésüket tervezőket is – elbizonytalanítják; összességükben értékeket rombolnak. Az értékek védelmében emeljük fel szavunkat” – fogalmaznak a nyílt levél aláírói.
Kóka már korábban a földdel tette volna egyenlővé…
Emlékezetes, Kóka János gazdasági miniszter egy tavalyi vidéki közgazdász fórumon az MTA-t és a magyar tudósokat érintő, szintén nagy vihart kavart kijelentéseket tett. A gazdasági miniszter egy fültanú szerint úgy fogalmazott: „Az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak”. Ezen kívül még azt is megjegyezte, hogy „a magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami marandót, már nem élnek”.