Ázsia országai gazdasági fejlettségükben, illetve földrajzi determináltságukban is nagymértékben különböznek, és amíg a Közel-Keleten nagyszabású zöldenergetikai fejlesztésekbe fognak és a Dél-Kaukázus országaiban jócskán kihasználják a zöldenergiát, addig Közép-Ázsia országaiban teljesen más a kiindulópont – mondták el lapunk megkeresésére az Eurázsia Központ szakértői a kontinens energiamixe kapcsán.

Ismertették, a közép-ázsiai energiahiány és gazdaságszerkezeti átalakulás közepette a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések a régió országai számára képesek lehetnek biztosítani a növekvő energiaigények kielégítését. Bár Közép-Ázsiában a „zöld” átmenet nem egyszerű feladat, ez az összetettség egyben lehetőséget is jelent a szovjet gazdasági szerkezeten alapuló gazdaságok modernizálására. Rámutattak, a közép-ázsiai országok a kormányzati, a magánszektorbeli támogatások, valamint a nemzetközi piacokról megszerzett tudás hármasának importálásával feltehetően képes utat nyitni maga számára egy fenntarthatóbb jövő irányába.

A régió mind az öt országa (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) érdekelt abban, hogy valamilyen hasznot húzzon más jelentős szereplők, például Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország és az Európai Unió geopolitikai és geogazdasági stratégiáiból. Azonban mivel ezek az országok a megújuló energiaforrások területén nem rendelkeznek kellő tudással, kénytelenek a külföldi befektetőkre támaszkodni, akik segíthetnek a régió megújulóenergia-kapacitásának fejlesztésében.

A szakértők kitértek rá: emellett Közép-Ázsia szénhidrogén-termelői is egyre inkább küzdenek azzal, hogy hogyan és miként alkalmazkodjanak a gyorsuló globális energiaátalakuláshoz. A közép-ázsiai régió országai nem elég befolyásosak ahhoz, hogy aktívan előrevetítsék a geogazdasági érdekeiket vagy alakítsák a globális menetrendet, azonban abban mindenféleképp érdekeltek, hogy aszimmetrikus függőségeiket kezeljék és szén-dioxid-intenzív gazdaságaikat rugalmasabbá tegyék. Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán elsősorban szénhidrogén-tartalékainak kereskedelmi forgalomba hozatalára, illetve világpiaci értékesítésére fókuszál, mindezt úgy, hogy a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciáljukra úgy tekintenek, mint egy olyan stratégiai erőforrásra, amely segíthet a külföldi befektetések vonzásában, erősítheti az energiabiztonságot és javíthatja nemzetközi imázsukat.